Orosztúra Oléval 7.

január 19-22

Hétfő, 18. nap

Ahogyan az előző beszámolóban leírtam Belogorszk egy igazi felüdülés volt. Röviden: hétfő reggel érkeztünk ide, cuccok le, banya (szauna), ebéd, szanga, internetezés. Este pedig előadás, sokan voltak. Hihetetlen, hogy minden 500 m sugarú körben volt.

Elkezdtünk Axelnek (ő utazik most Oleval) segíteni a phowások adatainak felrögzítésében, komoly koncentráció volt, de nagyon élveztük, és a túra végéig

még vagy 200 személy van hátra, így a vladivostoki meditációs kurzus alat lesz min melózni. Rövidesen kész lesz egy internetes sablon, ahova fel lehet majd tenni a phowások adatait, mindenki maga. Naponta átlag 15 „felküldési” kérés érkezik Olehoz.

Este 11 körül csomagok fel, állomás, sör, kajavétel. Az utolsó 30 órás úton

most mindenki kihúzhatott egy számot, és abba a vagonba került. Kisakkoztuk, hogy a 3-as és a 13-as teljesen e miénk (ugyanis sokszor nem buddhisták is vonatoztak egy vagonban velünk, ami kizárta a nagyobb hangoskodást), így itt volt várható nagyobb móka. Így is lett. Bemelegítés a 2-esben (ahol laktam), aztán át a 13-asba, tánc és egyebek, majd vissza a 12-esbe Ole fülkés vagonjába, ahol elkezdték nézni a Hellboy 2-t, nagy dugó a folyosón.
Ez szerintem egy kicsit Brigi miatt is volt, hiszen ő ebben a filmben dolgozott a stábban. Ole pont a pár órával korábbi előadáson említette is őt nekem :o). Kis filmnézés, aztán 13-as vagyon, buli, ezután meg akartuk l

átogatni a következőben a barátokat (csak oda kaptak jegyet, friss csatlakozók) és nagy meglepire a vonatkísérő hölgy nem engedett be bennünket, védelmezte a kocsi nyugalmát. Vissza a 3-asba, ahol a

vonatrendőrség intézkedett, mert egy kicsit hangosnak ítélték meg a csoportot.

Kicsit le is ült a hangulat, de még sokan voltak, így Pavel (lengyel), az óvszerhős (tavaly már ráhúzta a fejére a gumit, az orra aljáig és utána orral felfújta durranásig, nagy show volt) jelezte felém, hogy itt az ideje megismételni a tavalyi mutatványt. Előkerült két gumi, és nekiálltunk, persze versenyeztünk. Pillanatok alatt őrületes hangulat, végül az

enyém durrant ki előbb. Ami nagyszerű volt, hogy utána egy hihetetlen nagy nyüzsgős, beszélgetéses, bújós buli lett belőle. Aztán reggel fél hét felé feladtam.

Kedd, 19. nap

Kelés délben, kicsit megfázva már. Újabb időzóna átlépés, már 9 óra otthontól, mint Vladivostokban. Áthaladtunk az Amúr felett, totál befagyva, szép volt. Habarovsk megálló, Axel lázasan rendes kaja után kutat az állomáson (asszem nem jön be neki a kaja itt). Ole fogadja a centrum tagjait. Csacsogás az oroszokkal a vonaton (pl a Könyv a szerelemről c. könyvünk dizájnjáról), medi, vacsi (Dosirak, a dobozos leves a legmenőbb kaja itt), aztán belevágás az utolsó vonatos bulizásba, mely nem is sikerült rosszul. 3 óra alvás reggel 7-kor megérkezés Vladivostokba.

Szerda, 20. nap

Még tök sötét, mikor kiszállunk, mínusz pár fok, a kikötőben van a vasútállomás, néhány hadihajó dekkol a közelben. Vettem egy gyümilevet és benyúlva a hűtőbe, automatikusan kiakadtam, hogy nem hűtik az italokat.

Aztán rájöttem, melegebb volt a hűtőben mint kint, vicces volt Aztán 8 perc séta az Amúr öbölbe egy hotelbe, a kilátás mint a mesében, fagyott öböl.

Úgy néz ki mint Lima, ahol magas a part az óceánnál, illetve olyan, mint egy limai éghajlat változásos

katasztrófafilm forgatásának díszlete, bizarr, néhányan a jégen horgásznak.

3 éve nem volt ilyen csábító ez a város, akkor úgy írtam le mint egy 3. világháborús futurisztikus szörnyeteg a rozsdás kikötőjével, veszteglő tengeralattjáróival. A hotel bejárata Pazar, mint nyugaton. Jó időbe telt míg szétdobták a szobákat, aztán indulás a szobákhoz. Meglepi… Belül lepukkant, régi stílus, de nem bánjuk, boldogan ugrunk az ágyba, nem tudom mikor volt utoljára ilyen komfortérzés. Rövid alvás, zuhi két és fél nap után, majd irány a város. Kis városnézés (továbbra is tetszik), meglestük a kikötőben a hadihajókat egy kicsit közelebbről, majd gyorsétterem, és előadás délután és este. Utána pár perc séta a centrumig, mely a város egyik legmagasabb dombján van, pazar kilátással, nagyon szuper maga az épület is. Itt Ole fantasztikus beszédet tartott a nők fontosságáról, meg sok másról is, nagyon megilletődött mindenki, olyan nagyon, nagyon családi összetartós bújós fííling lett. Nem tudom, mintha itt Ole másképp beszélne, sokkal emocionálisabban. Reggel ötre haza.

Csütörtök, 21. nap

Délben szedelőzködés, úgy döntöttünk az utolsó éjszakára beköltözünk a centrumba, a buli amúgy is itt lesz. Miközben a taxira vártunk az öböl partján, beszaladtunk az öböl jegére (lényegében ez a Japán tenger része). Olyanok voltunk mint a kisgyerekek, nem nagyon sétál az ember minden nap a tenger tetején. Szép volt a város is innen. A távolban meg nagy hajók mozogtak. Magányos halászok mindenhol a jégen. Beugrottunk az előadás előtt a cuccokkal a centrumba, erős szinte meleg szél van. A szünetben elugrunk egy sushi bárba, állítólag király. Este előadás (meditációs kurzus), majd a várt záróbuli, biztos szuprkúúúl lesz.

És a maradék…

Pénteken reggel még tuti felmegyünk a dombtetőre, beszarás kilátás lesz2-kor repülünk Moszkvába, 9,5 óra repülés, a moszkvai centrumba megyünk aludni és biztos kisebb buli is lesz, jópáran repülünk együtt. Aztán szombaton délután irány Budapest. Ha valami nagyon izgi történik az elkövetkező két napban, ígérem, otthonról megírom. Folyt köv. Vége :o)