Varsó, Lengyelország
Mahamudra kurzus
Talán kezdjük ezzel az eseménnyel. Több mint egy tucatnyi magyar vett részt Láma Ole szilveszteri kurzusán, melyet először nem Németországban rendeztek meg (ezentúl minden második évben más országban lesz, így 2010 vagy 2012 akár Budapest éve is lehet). Sokat készültek a lengyelek, és azt hiszem mindenki nagyon bízott benne, hogy ütősre sikeredik a szervezésük. Hát így lett.
A több mint 2000 fős nemzetközi kurzus (sokan sok országból) maga nagyszerű volt, a varsói központ (Stupa house) mellett közvetlenül béreltek ki egy sportcsarnokot, ahol végül minden zajlott egy helyen (előadás, étkezés, alvás (iskola tanterem, folyosó, olyan igazi dzsipszi fííling)).
Esténként pedig a centrum pincerészébe zsúfolódott be több mint száz ember baráti beszélgetésre, nassolásra, együttlétre a Lámával, akár hajnalig. A bátrabbak meg akár elmehettek a szilveszteri buli helyszínére (egy igazi vodkagyárba) is minden este elő-szilveszteri bulizni. Szóval minden laza volt és szervezett. A kurzus jó volt, Ole ismét a kérdésekre-válaszokra helyezte leginkább a hangsúlyt.
31-én nem volt program, legfeljebb városnézés és pihenés, este 8-ra át a parti-helyszínre, ahol szuper igazi gyári látvány fogadott, udvari tüzek, kivetítések, szaladgálás ide-oda. Nem sokkal éjfél előtt legalább kétezer ember előtt Ole felolvasta újévi levelét, amit Ti is megkaptatok, többször tett kiegészítést is a leírtakhoz. Aztán jött a bodiszattva ígéret, ami a felolvasott levél miatt különösen nagy hatással volt mindenkire. Aztán meglepi: bécsi keringőt kezdtek el játszani, mert az a szokás egyes helyeken, és mindenki párt ragadva, egymást lökdösve önfeledten elkezdtünk táncolni.
Aztán a szokásos üdvözlő ölelgetések, próbáltunk fellógni a színpadra Olehoz (sikerült!!), majd Mahakala éneklés. Aztán már csak azt látod Ole ugrani készül (kérdezte: „hol van asztal?”), nem volt, de ugrott… Aztán ismétlés többször….
Nade vissza az újévi levélhez: Ole rendkívül sokat ismételte a barátság fontosságát, hogy úriemberek és úrinők társasága vagyunk és ennek megfelelően kell beszélnünk és viselkednünk egymással, és hogy mennyire fontos a barátság. Aztán kiderült, ez nemcsak nekünk magyaroknak szól. Beszéltem más centrumokkal és ők is személyesre vették. Nem vagyunk egyedül ezzel a problémával :o)))). Ole később ismét inspirálóan beszélt erről. Érdekes, a kurzus annyira erről a barátkozásról szólt, hihetetlen mennyire együtt volt a csapat.
Egyébként a parti szuper volt, élő zene, dj-k, sok helyszínen rengeteg bárral, fantasztikus monumentális dekorációval, őrületes volt. Pl. London külön bárt csinált és maffiózónak beöltözött 30-as évekbeli fíílinget árasztó szangatársak csoportos képeit vetítették. Asszem aki kint volt egyetért abban, hogy király volt!!
Moszkva
Legtöbben elindultak haza. Jómagam Moszkvába repültem, ahol Dima várt, itt csak -5 fok. Összeszedtünk még másokat (bolgárok, majd dél-amerikaiak lenge kabátban, 10 kiló spanyol ajándéksonkával és egyebekkel), aztán még este 11 felé kiszaladtunk a Vörös Térre, mely mint mindig, lenyűgöző. Hát az oroszok tudnak ünnepelni: minden pompa, és folyamatosan tüzijáték mindenhol még ezen a napon is. Be a centrumba, itt már lázas takarítás, készülődés, másnap jön a Láma. Szép csajok, forró csoki, ámulás. Dima hazavitt szüleihez (hatalmas méretű a város), fél 4-ig beszélgetés velük (szuper ellátás). Dima ekkor már kelt (2 óra szunya után, egyébként durva a gyerek), mert ő a reptéri felelős (mindenkit fogadnak), és fél 6-kor már szedte össze az embereket. Ma este előadás, holnap pedig indulás Oleval Arhangelszkbe (nagyon északon van, állítólag ott most nem nagyon van nappal), ide csak páran megyünk.
Ehh.. hogy lehetseges ez? Moszkvaban -5, itt meg -11? Jajjj..azok az orosz csajok! Hejj! :)
VálaszTörlésKepeket! Kepeket! Kepeket!