Június 15. (hétfő)
A vasárnap esti beavatás ismét a rendőrök, katonák áldásával végződött, ez megint nagyon megható volt. Nem tudom milyen más helyzetben érzékenyülünk el a rendőrök láttán :o).
Este visszatérés a sztúpához, körözés, beszélgetés. Ole házában egy kisebb tornashow kezdődött, mindenki bemutatta mit tud: Zsuzsa fejen állt, Ole barátnője (kötéltáncos) fantasztikus mozdulatokat mutatott, egyensúlyozás ásványvizes üvegeken.
Aztán feltámadt a szél és egy hatalmas zivatar kezdődött. Ez azért különleges, mert ma, utólag kiderült, hogy a helyiektől megkérdezték, mit szeretnének Karmapától és ők esőt kértek. Hát megkapták (teljesen szokatlan volt). Ehhez kapcsolódik majd Ole késő délutáni beszéde is, erről később.
Reggel indulás a reptérre, összehaverkodtam a helyi centrum kisfőnökkel, doki és énekel, sokat mesélt Kalmükiáról. Legtöbbjük nem is mozdult ki Elisztából még soha.
Rendben megérkeztünk Moszkvába (David nem vezetett), itt a kijáratnál Karmapát kvasz-szal és kaláccsal fogadták, ez is nagyon megható gesztus volt. Mi meg a csomagokkal vesződtünk, hát nem egyszerű egyben tartani a szúk team-ét, most csak egy segítség volt: ami ott maradt gumiszalagnál a csomagok közül, azt vittük egy teherkocsihoz.
Kocsival jöttünk az előadás helyszínére, ahol fél hatkor kezdődött a welcome teázás Karmapával. A kocsiban mesélték, hogy Elisztában a tv leakart adni egy ellenfilmet a kínai Karmapát propagálva, a látogatás előtt, de elrontották, és a mi Karmapánkról szóló anyagot adták le :o))).
A közös teázásra ismét bejutottunk, megint voltak bemutatkozások, kedves ceremóniák (szép lányok virágcsokrokkal), ajándékozással, centrumok bemutatásával, de volt egy különleges momentum:
Ole elkezdett beszélni, hogy milyen nagyszerű Karmapa, és hogy mostantól úgy néz rá, mint a 16. Karmapára, hogy az elmúlt években megérett és egyértelműen ugyanolyan kvalitásai vannak, és itt megemlítette, amit az esővel tett Elisztában, és jelezte, hogy az apjának érzi magát
(már ami a kort illeti).
Mindenki elérzékenyült. Ennél meghatóbb csak az EC-ben való tavalyi fogadóbeszéde volt Olenak, amit Karmapának intézett. Ezután kezdődött az előadás: kérdések és válaszok Karmapával.
Itt is volt egy érdekes helyzet: Karmapát megkérdezték arról, hogyan ismerték fel, ő mesélt a hivatalos bemutatásáról, s mikor befejezte, Ole kért szót. Elmesélte, hogy milyen volt Karmapa amikor pár éves volt, hogyan viselkedett és hívta fel magára a figyelmet, amikor Csecsu Rinpocse és mások először látogatták meg őket Tibetben. Aztán a végén rákérdezett: ugye így volt? Karmapa pedig mosolygott. Ez is kedves pillanat volt.
Az előadás egyébként a legmenőbb koncertteremben van. Előadás után Karmapa és Ole több baráttal moziba ment, sajnos lemaradtunk (Terminator 4), állítólag nagyon élvezték. Mi eközben egy fantasztikusan dizájnos szusi bárban voltunk, kb. vagy százan, hatalmas hangulatot csinált a csapat (nem buli, hanem nagyon barátkozós), jó kaják.
Aztán megjött Ole, és mint januárban, most is tartott egy nagyszerű beszédet, a nőket éltetve, a barátság és az őszinteség fontosságát hosszú percekig részletezte. Jelezte hogy sajnos legtöbbünk mindig élmények után megy, holott nem ez a fontos.
Aztán haza, egy kimondottan szuper klassz lakásban barátoknál alvás.
Június 16. (kedd)
Másnap ébresztő, gyors ebéd egy étteremben (addig a vendéglátónk egyszerűen vészvillogóval a kétsávos út szélső sávjában hagyta a kocsiját (nem gengszter, csak laza, bár régen dolgozott velük)), majd megkésve érkezés Ole kérdés-felelek előadására. Most sem voltak csak max. 1500-an (sajnos délutánra sem ment fel a létszám 2000-re, bár a szervezők ennél többet vártak), megint minden második csaj bombasztikus, ujjujjj!!!
Mintahogyan tegnap Karmapa, ma ő is sziporkázott. Délután Gyémánt Tudat beavatás, ütős volt, majd utána a moszkvai ittlét lezárásaként ajándékozás: Karmapa Tankát és valami hattyúkancsót és kanálszerűen formázott bögréket kapott, sok röhögés követte a ceremóniát. Ole egy nagy szamovárt kapott és egy mamut agyarból készített tőrt (purbát), és borostyán malát, a tőrnek nagyon örült, még énekelt is (asszem a purbával kapcsolatosan). A szerzetesek is kaptak ajándékot Cültrim Namgyalon nagyot kacagott mindenki, amikor átvette a famadarát, ami széles szárnyú és felakasztható a plafonra. Nagyon örült.
Karmapa beszédében a barátság fontosságát ismét kiemelte, és nagyon megdicsérte az oroszokat a komoly meditálásuk miatt. Az oroszok nyitottsága, meleg-szívűsége megint megjelent az ajándékozás során, jó volt láni.
Utána gyorskajálás a Mu-Mu nevű bárban, majd gyalogosan át a Moszkva folyón található állóhajós partira. Útközben olyan élelmiszerboltban vásároltunk, hogy ilyet még nem láttam:mint valami arisztokrata bolt, mindenféle termékből tucatnyi nyugati fajta. A hajónál meglepően kevesen voltunk, sokáig csak a bejáratnál betyárkodtunk, majd buliztunk is egyet, egy jó másfél órás őrület partiba fogtunk, majd 3 után egy kicsit minden abbamaradt. Taxival haza a Moszkva folyó mentén, szép volt, érdekes, hogy itt sem ment le tejesen a nap az éjjel.
Június 17. (szerda)
Egész nap laptopon melóztam a lakásban, Ole-éknak hivatalos programjaik voltak, este fél 9-kor pedig búcsúvacsora Karmapával, megpróbálunk belógni, utána nyomás a reptér, éjfél után indul gépünk Karmapával Irkutszkba. Ma sok barátunk kiszáll a túrából,páran meg csak mostantól jönnek, mint pl. Peter Gomez. Állítólag a Karma Göni lagzi partijuk június 8-án este fergeteges volt, Ole több órán keresztül táncolt.
Folyt köv. Szibériából!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése